udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1
találat
lapozás: 1-1
Névmutató:
Lukin, Milenko
1992. április 7.
Temesváron Demokrácia és a kollektív jogok címen rendeztek tanácskozást. A nemzeti kisebbségek képviselői megjelentek, a román pártok azonban távol maradtak. Elhangzott, hogy az 58 ezres németség nyelve Belgiumban éppúgy hivatalos, mint a flamand és a francia, hogy Katalóniában a kultúra felvirágzását hozta az autonómia. A jelenleg negyvenezres többnyire a bánságban élő szerbségről Milenko Lukin parlamenti képviselő elmondta, hogy üldöztetés volt az osztályrészük, amikor Titót láncos kutyának nevezték. Intézményrendszerüket felszámolták, sokukat elhurcolták. Egyetértenek a magyarokkal abban, hogy szükség van nemzetiségi minisztérium létrehozására. Karol-Matei Ivancsov bolgár parlamenti képviselő hasonlóan nyilatkozott. A bolgár nyelvű iskolákat a hatvanas évektől felszámolták, ma mindössze féltucat olyan iskola működik, ahol a bolgár nyelvet tantárgyként tanítják. Kéthetente megjelenő újságjuk anyagi gondokkal küszködik. A Bánságban mintegy tizenötezer román él. Anton Nicolae, a görög kisebbség képviselője szerint mintegy tizenhatezren vannak. Anton Linzmayer, a Suceava környékén élő mintegy tizenkét ezer lengyel képviselője megállapította, hogy a valamikor virágzó kisebbségi kultúra a kommunista diktatúra évtizedeiben úgyszólván megsemmisült. Iskoláikat 1953 után megszüntették, az erőszakos asszimiláció felgyorsult. Például Linzmayer falujából sok lengyel családot erőszakkal máshová költöztettek. Ivan Nepohoda, a Romániai Ukránok Szövetségének elnöke szerint mintegy 300 ezer ukrán él Romániában, szövetségüknek 120 ezer tagja van. Egyetlen ukrán nyelvű iskola működik, Máramarosszigeten. Az ukrán falvakba román pópákat telepítettek, az ukrán papokat pedig románlakta vidékekre telepítették át. A legnagyobb könyvtáraikat széthordták. /L. A. Gy.: Temesvári tanácskozás demokráciáról és a kollektív jogokról. = Magyar Hírlap, ápr. 7./
lapozás: 1-1